A Sas-hegy története – dolomitgyep, szőlők és villanegyed a Hegyvidéken

Egy hegy, amit a kőzete határoz meg

A Sas-hegy dolomitból áll, és ez a látszólag száraz geológiai tény magyarázza szinte mindent, ami a hegyen látható. A dolomit gyorsan felmelegszik, kevés vizet tart, és aprózódva világos, törmelékes talajt ad – ezért a hegy déli oldalán nem zárt erdő, hanem nyílt, ritkás sziklagyep alakult ki.

Ez a szélsőséges élőhely a Kárpát-medencében is különleges növény- és állatvilágot tart fenn, sok védett fajjal. Éppen ezért a hegy sziklás része természetvédelmi terület, ahová a látogatás vezetett formában, kijelölt utakon történik.

Szőlőhegy, majd villanegyed

A Buda környéki, déli fekvésű lejtőket évszázadokon át szőlővel telepítették be: a meleg, köves oldalak kifejezetten jó szőlőterületnek számítottak. A 19. század végi filoxéravész azonban a történelmi magyar szőlőkultúra nagy részével együtt ezeket az ültetvényeket is felszámolta.

A felszabaduló, kiváló kilátású lejtőkön a 20. század első felében indult meg a beépítés. Így alakult ki a Sas-hegy környékének mai arca: kertes villák, keskeny, kanyargós utcák, és a meredek terep miatt jellegzetes lépcsős közök – köztük a Sion lépcső, ahol a műhelyünk is található.

Védett terület a város közepén

A hegy értékes sziklagyepjét a 20. század közepén helyezték védelem alá, és ma nemzeti parki kezelésben áll; a szervezett látogatás és a szakvezetés miatt a Sas-hegy Budapest egyik legkönnyebben megismerhető természeti értéke.

Ennek van egy praktikus következménye is: a környék forgalma alacsony, az utcák csendesek, és a hegy déli oldalán a városi zaj helyett inkább szél és madárhang van. Ez a nyugalom pontosan az, amiért egy kerámiaműhelynek jó itt lennie.

Kő, föld, agyag – amiért ez a környék jól illik egy műhelyhez

A kerámia a legföldközelibb kézműves szakma: a nyersanyaga szó szerint kőzetek mállásából származó anyag. Nem állítjuk, hogy a mi agyagunk a Sas-hegyről jönne – a műhelyi agyag célra kevert, ellenőrzött anyag –, de van valami logikus abban, hogy egy agyaggal foglalkozó műhely egy dolomithegy oldalában működik.

A gyakorlatban ennél egyszerűbb az összefüggés: a hegyoldal csendje, a nagy kert és a lépcsős utcák miatt a hozzánk vezető út már önmagában kizökkent a városi tempóból. A legtöbb résztvevő úgy érkezik meg az órára, hogy közben eltelt tíz perc séta felfelé – és ez pont elég ahhoz, hogy más figyelemmel üljön le az agyag mellé.

Ha erre jársz

• A Sion lépcső zsákutca, a környéken a parkolás ingyenes.
• A hegy meredek, ezért érdemes olyan lábbelit hozni, amiben kényelmes felmenni.
• A védett sziklagyepen csak a kijelölt utakon szabad járni – a gyep sérülése után évekig tart a regenerálódás.
• A műhelyünk a Sion lépcsőnél, egy nagy kertben álló önálló épületben működik, és a bejárat a tornacsarnok felőli kapunál van – a pontos útvonalat a Hogyan készülj oldalunkon lépésről lépésre leírtuk.