"Alkotni öröm"

Az S. K. MŰHELY egy olyan nyitott kerámia műhely, amelynek fő profilja a felnőtt, és a tanórán kívüli oktatás. Felnőttek és gyermekek részére, de nemcsak magyaroknak, hanem itt élő külföldieknek is angolul; és terápiás céllal "sérült" emberek számára
"ALKOTNI ÖRÖM" jelszóval.

Az agyag egy csodálatos közvetítő: segít közelebb kerülni önmagadhoz és megnyílni mások irányába is, és ezáltal a többiek nyitottá válhatnak feléd. Aki egyszer megszereti, nehezen válik meg tőle, hiszen "visszaszeret". Ez történt velem is. Ez volt a fő motiváló erő, amikor úgy határoztam, hogy mások számára is nyitott kerámiaműhelyt fogok létrehozni, és így az agyagozás örömét széles körben megismertetni. "Alkotni öröm!" Ez az öröm abból fakad, hogy kezünkbe veszünk egy anyagot, a csodálatosan formálható agyagot, és kedvünkre, ízlésünk szerint formát adunk neki. Ezzel kifejezzük teremtő erőnket és szavak nélkül is elmondhatjuk gondolatainkat. A manuális munka oldja a felgyűlt feszültségeket. A közösséghez való tartozás pedig elemi szükségletünk.

"A tudást felhalmozni könnyebb volt, mint utat építeni belőle."
Az ötlet, hogy nyitott kerámia műhelyt hozzak létre, abból a tíz évvel ezelőtti felismerésből fakadt, mely szerint Budapesten hiány van olyan szabadidős tevékenységekből, melyek az emberek alkotókedvét szolgálják. Erre akkor döbbentem rá, amikor jó pár évvel ezelőtt hazatértünk Angliából, ahová férjem munkája szólított, és én itthon folytatni szerettem volna az agyaggal való foglalkozást, amit ott kezdtem el. Az, hogy megtervezhetek, és létrehozhatok kerámiatárgyakat, csodálatos energiákat szabadított fel belőlem, katartikus élményként szolgált. Ilyenből pedig az ember életében kevés van. Bár magyar-angol szakos tanárként végeztem, 1999-ben fazekas szakvizsgát tettem a dr. Kresz Mária Alapítvány - Fazekasközpont szervezésében. Úgy döntöttem, hogy ezen az úton szeretnék továbbhaladni. 2000-ben diplomáztam az Iparművészeti Főiskola Művészeti Menedzserképző szakán. Szakdolgozatomban egy nyitott kerámia-műhely létrehozásával foglalkoztam, az agyag körüli munka szakmai, pedagógiai, pszichológiai és üzleti hátterét is kidolgozva. Amikor 2004-ben elvégeztem a Magyar Népművelődési Intézet Népi játék- és kismesterség oktatója felsőfokú szaktanfolyamát, és fazekas szakoktatói mestervizsgát tettem, már négy éve vezettem a műhelyt.

Olyan közeg kialakításán dolgoztam, ahol otthon érzem magam; ahol összekapcsolhatom hivatásomat a pedagógiát, szakmámat, a fazekasságot, érdeklődési területemet, a művészeteteket és kézművességet, és azt, amire elhivatottságot érzek, hogy emberekkel foglalkozzam kreatív és segítő módon. Ez lett az S. K. MŰHELY.

Kerámia "saját kezűleg"
A műhely 2000 szeptemberében nyílt azok számára, akik agyaggal szeretnének dolgozni szabadidejükben: SAJÁT KERÁMIÁT, SAJÁT KEZŰLEG készíteni. Budán, a Sas-hegyen, Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium területén, egy különálló kis épületben dolgozunk. A hely ideális: jó levegő, nagy kert, fák, bokrok, sportpályák és sok gyerek.

Tanfolyamainkindulnak felnőttek és gyerekek részére. Arra vállalkoztunk, hogy a magyarországi fazekas-hagyományok mellett más népek kerámiakultúráját is megismertessük az érdeklődőkkel, és a múlt értékeiből kiindulva, az ősi, hagyományos technikákon és díszítményeken túl a legújabb törekvéseket, eredményeket is bemutassuk. Angol nyelven is folyik oktatás: Budapesten élő külföldiek számára. Az idei év kedvencei a japán asszonyok. Közösen, kóstolgatva egymás ízlésvilágát, ismerkedünk a japán kerámiákkal és a magyar hagyományos fazekasság kincseivel. Ily módon is közelebb kerülve egymáshoz két távoli kultúra emberei. Ez már egy japán-magyar baráti társaság alapja. Ezt a szálat erősítjük az eredetileg ősi japán égetési mód, a RAKU-égetés modern változatával. Ilyen alkalmakkor megnő az érdeklődők száma. Rendszerint férjek és gyerekek is segítenek a mázazásban és az égetésben, de legalábbis a sok finom házi sütemény elfogyasztásában. A speciális égetések, melyek a szabadban folynak testileg, s lelkileg is átmelegítenek. Nem csak szakmailag jelentenek sokat, hanem az emberi kapcsolatok szorosabbra fűzése terén is.

A közösség építéseaz évek során egyre fontosabbá vált számomra. Az az erő, amit a közösség, a kialakult MAG jelent számomra, sokak számára, épp oly fontos, mint a jól felszerelt műhely, a technikai tudás, vagy az ismeretek átadása. A külső és belső erők összefüggnek. Egyik sincs a másik nélkül. Kölcsönösen erősítik egymást.

A nyári táborok igazán alkalmasak arra, hogy összekovácsolódjunk. Gyermekek részére napközis kézműves tábort szervezünk, és felnőttek számára Budapesten és vidéken is speciális technikák és anyagok illetve égetések bevezetésével alkotó heteket hirdetünk. A műhelyben a fazekas agyagon kívül színes, samottos masszákat is tartunk, melyek használata nagyban szélesíti az elkészíthető tárgyak körét. Nyaranta az éppen aktuális témákhoz, kiállításokhoz, évadhoz kapcsolódunk. Így volt már pl. INKA, Reneszánsz és japán évünk is. Közös múzeumlátogatás és tárlatvezetés után, könyvek segítségével dolgoztunk azon az anyagon, amit megismertünk. Van, hogy szinte tökéletes másolat készül egy-egy régi tárgyról, máskor viszont a forma és a díszítmény csak kiindulópont egy teljesen új stílusú alkotás létrehozásában.

Az év folyamán várjuk azokat az iskolás és óvodás csoportokat is, akik szeretnének látni egy igazi kerámiaműhelyt, korongos bemutatóval és szívesen agyagoznának velünk másfél órában. Ez a 2006-os tanévben nagysikerű programmá nőtte ki magát, melyet a XII. kerületi Önkormányzat támogatott az "Egészséges hegyvidék" programján belül. Azóta sok kisgyerek köszön rám, az "agyagos" Kinga nénire mindenfelé. Szeretném itt megjegyezi, mennyire fontos, hogy a kisgyerekek szakértő kezek segítségével kerüljenek közel az agyagozás rejtelmeihez. Hiszen alapvető anyagismeret nélkül sok széteső, törött tárgy lesz az eredmény, ami rossz élményként rögzül bennük. Ezért is szeretném folytatni a megkezdett pedagógus továbbképzést.

Együttműködünk a XII. Kerületi Művelődési Központtal: az év folyamán örömmel agyagozunk a megbeszélt rendezvényeken. A Hegyvidéki Ősz rendezvényen a kézművesek között a gyerekekkel agyagozunk.

Rendszeresen rendezünk kiállítást az S. K. Műhely tanítványainak kerámiatárgyaiból a XII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Folyosógalériáján, ahol együtt szerepel magyar és külföldi, gyermek és felnőtt, beteg és egészséges alkotó.
Visszatérő kiállítói voltunk a Valentin-napi Művészetterápiás kiállításnak, melynek a Marcibányi téri Művelődési Központ Pillanat Galériájaad helyet. Itt elsősorban az OPNI Valentin házának Csorba László képzőművész és terapeuta által hozzánk "kihelyezett" tagjait szerepeltettük.
Megtiszteltetésnek vesszük, hogy a V.A.M. Design Galériában rendezett Művészeti Műhelyek szerepe a terápiában c. kiállításon is megjelenhettünk, mint "civilek" a műhelyben dolgozó, a betegségük miatt hátrányos helyzetben élő alkotók munkáiból válogatva. A Betlehemi Jászol Kiállításon minden évben szerepel gyermek, vagy felnőtt alkotó a műhelyből csoportos és/vagy egyéni pályaművel. A Városmissziós hét programjai közt a XII. kerületben meghirdetett "Az Én templomom" című pályázat anyaga is a műhelyben készült. Ez aMűvelődési Házunkban volt megtekinthető, majd a Felsőkrisztinavárosi Plébániatemplomban is.

IV. Művészet és terápia mindenkinek

A hétköznapi műhelymunka mellett - gyermek szakkörök és felnőtt csoportok vezetése - az agyagozás terápiás hatása érdekel a legjobban. Célom az, hogy minél többen megértsük és alkalmazzuk azt a munkamódszert, amit oly sokszor találunk gyümölcsözőnek a "beteg" emberek kreatív foglalkoztatása során, hogy azok a fogalmak, melyek ismertek a művészetterápiák fogalomtárából: öröm, bizalom, elfogadó lékkör, szeretet, "tabula rasa", segítő kapcsolat, nyitás mások felé, stb. a
"hétköznapi terápiák" sorába is beépüljön, mindannyiunk számára elérhető legyen.

Az eltelt kilenc év során, melyet a műhelyben végeztem, mint az agyaggal való alkotómunkát segítő tanár, megtapasztalhattam azt, hogy az AGYAG adta szabadság csodálatos energiákat, rejtetett képességeket szabadít fel. Az agyaggal való munka - függetlenül attól, hogy egészséges, vagy beteg emberekről van-e szó, felnőttekről-e, vagy gyerekekről - anélkül is terápiás hatású, hogy kifejezetten annak neveznénk. Tehát, aki nálunk tölti szabadidejét, "új emberként" tér haza.

V. Befejezés

Mindannyian önmagunkat kereső emberek vagyunk, kisebb, nagyobb problémákkal. Ahogy én eljutottam egy angliai esti kerámiakurzustól odáig, hogy saját műhelyt nyissak és ezzel egy addig ismeretlen világot ismerjek meg önmagamban is, úgy kívánom mindenki másnak is, hogy sikerüljön megtalálnia saját útját, talán éppen
kerámiával "saját kezűleg".

Budapest, 2009. júliusa.
Ferenczyné Saás Kinga
műhelyvezető
(A Mesterség és művészet 2007 decemberi számában megjelent cikk változata)